1/A.

Tantárgyfelelős:

A legfontosabb laboratóriumi eszközök, a biztonságos munkavégzés szabályainak meg­ismerése. Vegyszerek tárolása, oldatkészítés, szűrés, anyagok tisztítása átkris­tá­lyosítással és desztillációval, reakciósebesség mérése, oszcilláló reakciók, kémiai egyen­súlyok, kemilumineszcencia, lángfestés tanulmányozása. A laboratóriumi munkához kapcsolódó számí­tási feladatok elvégzése.

Tankönyv, jegyzet:

1. Lengyel Béla.: Általános és szervetlen kémiai praktikum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1990)
2. Knausz Dezső, Mörtl Mária, Szakács László: Általános kémia – Kémiai számítások (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1997)

2.

Tantárgyfelelős:

A két féléves előadás célja a rendszeres szervetlen kémia megalapozása, amely kiegészülve a kapcsolódó gyakorlatok keretében nyerhető anyag- és szintézistechnikai ismeretekkel a hallgatók számára szilárd alapot nyújt a klasszikus szervetlen kémiából s egyúttal áttekintést ad a fémorganikus kémia területéről. Emellett az előadás összefoglalja az új kutatási eredményeket és irányokat, építve a sztereokémiai alapokra. Az előadás feladata egyúttal a hallgatók felkészítése a szakirodalom követésén alapuló önálló továbbképzésre.

A koordinációs kémia alapjai. Egyensúly, szerkezet, kinetika. A nemfémes elemek, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. Az s-mező elemei (alkálifémek, alkáli földfémek, Be, Mg), vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk. A p-mező elemei, vegyületeik. Zárt és nyílt szerkezetek sztereokémiája. Átmeneti fémek és vegyületeik. Lantanoidák és vegyületeik. Aktinoidák és vegyületeik. Szervetlen láncok, gyűrűk, klaszterek és kalitka vegyületek. Bioszervetlen kémia. Fémion-transzport. Metalloenzimek. Kristálytan.

Tankönyv, jegyzet:

1. Greenwood, Earnshow: Chemistry of the Elements, (Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997)
   Magyar fordítása: Az elemek kémiája (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999)
2. F. Albert Cotton, et al: Advanced Inorganic Chemistry (6^th ed., John Wiley, 1999)
3. Shriver, Atkins, Langford: Inorganic Chemistry (Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994)

2/A.

Tantárgyfelelős:

Elemek és egyes vegyületeik (főként hidridek, oxidok, halogenidek, hidroxidok, sók, esetleg ezek származékainak) előállítása, néhány fizikai és kémiai tulajdonságuk vizsgálata. Ennek kapcsán sor kerül számos preparatív eljárás és elválasztástechnika alkalmazására (reakciók különböző fázisokban és fázisok határán, magas és alacsony hőmérsékleten, ömlesztések, oldatok és olvadékok elektrolízise, nedvességre, oxigénre érzékeny vegyületek kezelése, szűrés, átkristályosítás, extrakció, desztilláció, stb.).

Tankönyv, jegyzet:

1. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1990)
2. Knausz Dezső, Mörtl Mária, Szakács László: Általános kémia – Kémiai számítások (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1997)

3.

Tantárgyfelelős:

A kurzus célja: biológiai alapismeretek nyújtása kémiai informatika szakos hallgatóknak a késõbbiekben elsajátítandó kémiai- és bioinformatikai eljárások biológiai hátterének megértéséhez. A tematikában fel vannak tüntetve a késõbbi alkalmazások, amelyeknél segítséget jelent az adott biológiai ismeret.

Az élõlények molekuláris felépítése

Tankönyv, jegyzet:

4.

Tantárgyfelelős:

Oldatokban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások. Sav-bázis elméletek, pH-számítás. Komplexképződési egyensúlyok. Redoxireakciók, redoxipotenciál. Csapadékképződés, oldhatóság, oldhatósági szorzat. A vizsgálati anyag előkészítése az analízishez, oldás, feltárás, mineralizálás. Titrimetria: titrálási görbék kiszámítása, indikátorok működési elve, gyakorlati példák. Gravimetria, termogravimetria. Az elektroanalitika alapjai. Elektrolízis módszerek. Elektródanyagok, voltammetria, polarográfia. Coulombmetriás módszerek. Potenciometriás és konduktometriás módszerek. Ion és molekulaspecifikus elektródok. Mérési módszerek: pH, pX mérés, titrálások végpontjelzése. Kisfrekvenciás vezetőképességi módszerek. Optikai módszerek: abszorpciós, emissziós és fluoreszcens módszerek ultraibolya, látható és infravörös tartományban. Elválasztástechnikai módszerek: extrakció, desztilláció, kromatográfia. Analitikai jelfeldolgozás. Automatikus elemzési módszerek. Toxikus rendszerek analitikája.

Tankönyv, jegyzet:

1. Burger K.: A mennyiségi elemzés alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó: 1999.
2. Csányi L., Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres Analízis, Tankönyvkiadó: 1974.
3. G. D. Christian and J. E. O'Reilly: Instrumental Analysis (1986).
4. H. H. Willard, L. L. Merritt, Jr., J. A. Dean, F. A. Settle, Jr.: Instrumental methods of analysis, Wadsworth Publ. Comp.: (1988).
5. R. Kellner, J. M. Mermet, M. Otto, H. M. Widmer: Analytical Chemistry, Wiley: 1998.

4/A.

Tantárgyfelelős:

Mennyiségi analízis. Sav-bázis titrálások klasszikus, potenciometriás és konduktometriás végpontjelzéssel. Redoxititrálások: permanganometria, bromatometria, jodometria. Komplexometria. Csapadékos titrálások klasszikus és konduktometriás végpontjelzéssel. Ioncsere. Direkt potenciometria ionszelektív elektród alkalmazásával. Gravimetria. Lángemissziós és -abszorpciós mérés. UV és látható spektrofotometria, fluoreszcencia. Méréselmélet. Mérések számítógépes vezérlése és off-line értékelése. Jelfeldolgozás. Kémiai és biológiai érzékelők.

Tankönyv, jegyzet:

1. Burger K.: A mennyiségi elemzés alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó: 1999.
2. Csányi L., Farsang Gy., Szakács O.: Műszeres Analízis, Tankönyvkiadó: 1974.

5.

Tantárgyfelelős:

Cél: A fizikai kémia alapfogalmainak és modelljeinek megismerése, főbb fejezeteinek elsajátítása, jártasság szerzése fizikai-kémiai számításokban és laboratóriumi mérések végzésében, kiértékelésében.

A termodinamika alapfogalmai. Termodinamikai rendszerek. A termodinamika alapegyenlete és ennek differenciális alakja. Állapotegyenletek. Mennyiségek és mértékegységek. Tökéletes és reális gázok. Maxwell-Boltzmann energiaeloszlás. Gázok, folyadékok és szilárd anyagok termodinamikai leírása. Elegyek termodinamikai leírása. A termodinamika első és második főtétele. Egykomponensű rendszerek fázisegyensúlya. Elegyek, oldatok. Szilárd-folyadék fázisdiagramok. Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Irreverzíbilis termodinamika alapjai. Potenciálfüggvények. A termodinamikai mennyiségek közötti alapvető összefüggések. A termodinamikai egyensúly kritériuma extenzív és intenzív mennyiségekkel. A kémiai potenciál kifejezései különböző összetételi változókkal, az aktivitások. Fázisegyensúlyok. Kémiai egyensúlyok. Transzportfolyamatok: diffúzió, viszkozitás. Galváncellák, elektródok és elektródpotenciál. Heterogén elektrokémiai rendszerek termodinamikája. Statisztikus termodinamika. Potenciálfüggvény és egyensúlyi állandó számítása állapotösszegekből. A reakciókinetika története. Formális reakciókinetika. Reakciósebességi egyenletek. Reakciómechanizmusok. Összetett reakciók kinetikája. Reakciósebességi elméletek. Kémiai reakciók molekuláris magyarázata: az átmeneti állapot elmélet. A reakciósebességi együttható hőmérséklet- és nyomásfüggése. Elemi reakciók jellemzése. A Lindemann- és az RRKM elmélet. Összetett reakciók jellemzése. Bonyolult reakciómechanizmusok megoldásainak módszerei. Heterogén kinetika. Láncreakciók, robbanások. Katalízis. Heterogén katalízis. Kísérleti módszerek a reakcókinetikában. Fotokémia. Elektrolitok szerkezete, transzport elektrolitokban. Galváncella. Elektródfolyamatok kinetikája. Heterogén elektrokémiai rendszerek és egyensúlyok. Korrózió, gyakorlati elektrokémia. Katalízis, katalizátorok, homogén és heterogén katalitikus reakciók. Kémiai reakciók molekuláris dinamikája. Fizikai kémiai számítások, számítógéppel segített problémamegoldás. Kémiai áramforrások. Korrózió és korrózióvédelem. Elektrokémiai technológiák.

Tankönyv, jegyzet:

1. P. W. Atkins, Fizikai kémia, Budapest, 1992
2. H.B. Callen, Thermodynamics, New York, 1985
3. Beke Gyula, Elegyek termodinamikája, Budapest, 1986
4. Kiss László, Bevezetés az elektrokémiába, Budapest, 1993
5. Inzelt György, Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei I-II., Budapest, 1999
6. M.J. Pilling, P.W. Seakins, Reakciókinetika, Budapest, 1997

5/A.

Tantárgyfelelős:

Heterogén egyensúlyok: disszociációfok és koncentráció meghatározása fagyáspontcsökkenés mérésével; egy- és többkomponensű fázisegyensúlyok, kétkomponensű rendszerek oldhatósági-, forráspont- és egyensúlyi görbéi. Homogén egyensúlyok: gyenge sav disszociációállandójának meghatározása spektrofotometriásan és potenciometrikus titrálással. Termokémia: affinitás és reakcióhő meghatározása. Kinetika: észterbomlás vizsgálata, aktiválási energia meghatározása; első- és másodrendű kémiai reakciók. Elektrokémia: pH, elektromotoros erő és disszociációállandó meghatározása, elektrolízis.

Tankönyv, jegyzet:

1. Balthazárné Vass Katalin: Fizikai-kémiai gyakorlatok kémia tanárszakos hallgatók számára, ELTE TTK, Egyetemi jegyzet, 1993.
2. Kaposi, O. (szerk.): Bevezetés a fizikai-kémiai mérésekbe, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988

6.

Tantárgyfelelős:

A szerves kémia elméleti alapjainak rövid áttekintése: VB-módszer, MO-módszer. Szerves vegyületek térkémiája. Optikai izoméria. Sav-bázis reakciók. Egyensúlyok, reakciótípusok. A fontosabb vegyületcsoportok: szénhidrogének (alkánok, alkének, diének, poliének, alkinok, aciklusos szénhidrogének), halogéntartalmú szerves vegyületek, alkoholok, oxovegyületek, karbonsavszármazékok, fémorganikus vegyületek, nitrogéntartalmú vegyületek, kéntartalmú vegyületek, foszfortartalmú vegyületek, heterociklusos vegyületek. A fontosabb természetes szénvegyületek. Nukleinsavak és építőköveik. A fontosabb gyógyszer-, illatszer-, növényvédőszer- és rovarirtószer-családok. Kábítószernek minősülő anyagok. Toxikus anyagok. Szerves robbanóanyagok. A szerves vegyületek gyártására, raktározására, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabványok és egyéb előírások. Aminosavak, peptidek és fehérjék. Szerves biotechnológiai eljárások. Bioszintetikus és biológiai lebomlási folyamatok. Szerkezeti biokémia és molekuláris biológia. Kombinatorikus kémia. Az elméleti szerves kémia alapjai. Szintézisutak tervezése.

Tankönyv, jegyzet:

1. Furka Árpád: Szerves kémia, Tankönyvkiadó: Budapest, 1988.
2. Bruckner Győző: Szerves kémia, Tankönyvkiadó: Budapest, 1980.
3. Kajtár Márton: Változatok négy elemre, Gondolat: Budapest, 1984.

6/A.

Tantárgyfelelős:

Szerves kémiai alapműveletek kombinációja egyszerűbb szintézisekkel: desztilláció, vákuumdesztilláció, átkristályosítás, szűrés, extrakció, szárítás, gázelnyeletés, vízgőzdesztilláció, azeotróp desztilláció; a felsorolt műveletek valamelyikét tartalmazó egyszerű szintézisek. Szerves vegyületek okozta környezeti ártalmak megelőzése, elhárítása: gyakorlati ismeretek elsajátítása néhány tipikus példa bemutatásával.

Tankönyv, jegyzet:

1. Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest, 1998.
2. Bruckner Győző: Szerves kémia, Tankönyvkiadó: Budapest, 1980.

7.

Tantárgyfelelős:

A kémiai modellezés alapjai. A régi kvantumelmélet. A kvantummechanika axiomatikus felépítése. Atompályák és molekulapályák. A periódusos rendszer. A független részecske modell. A Hartree-Fock módszer. Elektronkorreláció a kvantumkémiában. Kristálytér és ligandumtér elmélet. Molekulakomplexek és molekulaasszociátumok kémiája. Molekulaspektroszkópia és kvantumkémia. Potenciálisenergia- és tulajdonság-hiperfelületek és azok alkalmazásai az elméleti szerves kémiában, valamint a reakciókinetikában. Energiaszintek és kiválasztási szabályok. A molekulamechanikai módszerek alapjai. Molekulamechanikai számítások. A kémiai szerkezetkutató módszerek története, általános elvei és fizikai alapjai. Optikai spektroszkópiai módszerek. Elektronspektroszkópia. Rezgési (infravörös és Raman), látható és ultraibolya spektroszkópia. Mágneses magrezonancia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek. Tömegspektrometria. Elméleti szerves kémia. Termodinamikai tulajdonságok számítása modellkémiai módszerek segítségével.

Tankönyv, jegyzet:

1. Török Ferenc, Pulay Péter: Elméleti kémia I, Nemzeti Tankönyvkiadó: 1994.
2. Török Ferenc (Szerk.): A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, ELTE TTK jegyzet: 1974.
3. Kapuy Ede, Török Ferenc: Az atomok és molekulák kvantumelmélete, Akadémiai Kiadó: Budapest, 1975.
4. Császár Attila: Előadási fóliák az Elméleti kémia című előadáshoz (fénymásolat, ELTE TTK KTCS könyvtár)

8.

Tantárgyfelelős:

Történeti áttekintés, alapfogalmak. A kolloid állapot. Határfelületi jelenségek. Filozófiai problémák, folytonos és diszkrét szemléletű kezelések, a többletenergia következményei (kapilláris jelenségek, görbült felületek tulajdonságai, adszorpció), a határfelület elektromos szerkezete. Kolloid rendszerek, diszperziók, asszociációs kolloidok, makromolekulák. Kolloid részecskék kölcsönhatása egymással (a kolloidstabilitás elméletei) és külső (mechanikai, elektromos, elektromágneses) erőterekkel. Műanyagok és polimerek. Polimerek kémiája és fizikája, polimerek modellezése.

Tankönyv, jegyzet:

1. R. J. Hunter, Foundations of Colloid Science, Vol. 1., Oxford University Press: New York, 1989.
2. Wolfram, E., Kolloidika I-II, Tankönyvkiadó: Budapest, 1980.
3. D. H. Everett, Basic Principles of Colloid Science, Royal Soc. of Chemistry: London, 1988.
4. D. J. Shaw: Introduction to Colloid and Surface Chemistry, Butterworth, Oxford, 1991.

8/A.

Tantárgyfelelős:

Határfelületi jelenségek, kapillár- és felületaktív anyagok tulajdonságai: folyadék/gáz határfelületi adszorpció, a felületi többletkoncentráció meghatározása; kritikus micellaképződési koncentráció meghatározása; szolubilizáció; nedvesedés; folyadék/folyadék határfelületifeszültség-csökkentő hatás, emulzióstabilizálás. Adszorpció szilárd/folyadék határfelületen, izotermameghatározás és diszperzióstabilizálás. Makromolekulák előállítása és jellemzése: polimerizáció oldatban, frakcionálás, relatív molekulatömeg meghatározása, a pH hatása a konformációra. Részecskeméret meghatározás durva diszperz, illetve kolloid mérettartományban. Szolstabilitás vizsgálata: elektrolit, illetve polimer adalék hatása a koagulációra.

Tankönyv, jegyzet:

1. Kolloidkémiai laboratóriumi gyakorlatok, Rohrsetzer Sándor (szerk.) ELTE, Tankönyvkiadó: Budapest, 1991.
2. D. H. Everett, Basic Principles of Colloid Science, Royal Soc. of Chemistry: London, 1988.
3. D. J. Shaw: Introduction to Colloid and Surface Chemistry, Butterworth, Oxford, 1991.

9.

Tantárgyfelelős:

Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR). Rezgési (infravörös, IR) spektroszkópia. Tömegspektrometria. UV fotoelektron-spektroszkópia. Röntgendiffrakció. Grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású plazma spektrometria és totálreflexiós röntgen spektrometria. Nyomanalitikai és félvezetőipari alkalmazások. Az analitikai folyamat. Kemometria. Mérés, jel, adat. Hiba, hibaterjedés. Számítógépen alapuló analitikai kémia (COBAC).

Tankönyv, jegyzet:

1. G.D. Christian and J. E. O'Reilly: Instrumental Analysis (1986).
2. H. H. Willard, L. L. Merritt,Jr., J. A. Dean, F. A. Settle,Jr.: Instrumental methods of analysis. Wadsworth Publ. Comp., (1988).
3. R. Kellner, J. M. Mermet, M. Otto, H. M. Widmer: Analytical Chemistry. Wiley Publ. Comp. (1998).
4. F. Török: A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete ELTE Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, 1974.
5. I. Kovács, J. Szőke (Eds.) Molekulaspektroszkópia, Akadémiai Kiadó, 1987.
6. P. Sohár Mágneses magrezonancia-spektroszkópia Akadémiai kiadó, 1976.
7. P. Sohár Válogatott fejezetek a modern NMR-spektroszkópiából A kémia újabb eredményei 58., Akadémiai kiadó, 1984.
8. F. Ruff Szerves vegyületek szerkezetvizsgálata spektroszkópiai módszerekkel, Infravörös spektroszkópia, Ultraibolya spektroszkópia ELTE Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó, 1991.
9. Cornides Gyakorlati tömegspektroszkópia, Műszaki Kiadó 1975.

9/A.

Tantárgyfelelős:

Mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR), rezgési (infravörös, IR) spektroszkópia, tömegspektrometria, UV fotoelektron-spektroszkópia, röntgendiffrakció. Grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású plazma spektrometria és totálreflexiós röntgen-spektrometria. Kísérlettervezés és a kísérletek számítógépes kiértékelése.

Tankönyv, jegyzet:

1. G.D. Christian and J. E. O'Reilly: Instrumental Analysis (1986).
2. F. Török A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek elmélete, ELTE Egyetemi jegyzet, Tankönyvkiadó: 1974.
3. I. Kovács, J. Szőke (Eds.) Molekulaspektroszkópia, Akadémiai Kiadó: 1987.

10.

Tantárgyfelelős:

Fundamentális részecskék és kölcsönhatások; magsugár; egzotikus atomok; magspin; mágneses momentumok; tömegspektrométer; rezonanciagyorsítók: kvadrupólusmomentum; elektromos térgradiens; magreakciók; Q-érték; kinetikai gátak; a héjmodell; a cseppmodell és a Weizsäcker-egyenlet; tömegparabolák; bomlási módok; az elemek gyakoriságának értelmezése; radioaktív bomlás; bomláskísérő jelenségek; az exponenciális bomlástörvény; párhuzamos és sorozatos bomlások; a bomlási állandó meghatározása; sugár-anyag kölcsönhatás; lineáris energiaátadás; Cserenkov-sugárzás; pozitron-anyag kölcsönhatás; neutronok fékezése; színképek értelmezése; detektorok; sugárkémia; dozimetria; atomreaktorok; forróatom-kémia; a visszalökődés kémiai hatásai; radioaktív nyomjelzés; a nyomjelzéstechnika orvosi alkalmazásai; a radioaktív sugárzás kémiai hatása.

Tankönyv, jegyzet:

1. Vértes Attila: Magkémia, ELTE jegyzet, J3-1327
2. Kiss István, Vértes Attila: Magkémia, Akadémiai Kiadó: Budapest, 1979
3. K. N. Muhin: Kísérleti magfizika, Tankönyvkiadó: Budapest, 1985
4. Kiss Dezső, Kajcsos Zsolt: Nukleáris technika, Tankönyvkiadó: Budapest, 1984

11.

Tantárgyfelelős:

Vegyipari műveletek és folyamatok. Környezetszennyezés és környezetgazdálkodás. Vizek és szennyvizek. Energiahordozók. Atomerőművek. Szilárd, cseppfolyós és gáznemű tüzelőanyagok. A szervetlen és szerves kémiai ipar. Hulladékok. C₁-kémia. Műanyagok. Biotechnológiai ipar, biotechnológiai eljárások. Az előadásokat -lehetőség szerint- üzemlátogatások egészítik ki, amelyeken a részvétel a hallgatók számára kötelező.

Tankönyv, jegyzet:

1. Gerecs Árpád (társszerző Zsadon Béla) : Bevezetés a Kémiai Technológiába (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 5. kiadás, 1995.)
2. K Weissermel, H.J. Arpe (fordító Zsadon Béla) : Ipari Szerves Kémia (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1994; az eredeti mű: Industrial Organic Chemistry, Verlag Chemie, 1993)

11/A.

Tantárgyfelelős:

Az alaptantárgyi ismeretekhez kapcsolódó technológiai és alkalmazott kémiai ismeretek. Az elvégzendő gyakorlatok az alaptárgyak főbb témacsoportjaihoz kapcsolódnak, főként biotechnológiai, környezetvédelmi és elválasztástechnikai ismeretek mélyebb elsajátítását és ezek alkalmazását teszik lehetővé (pl. ivóvíznyerés, számítógépes vegyipari modellek, enzim előállítás).

Tankönyv, jegyzet:

1. Gerecs Árpád: Bevezetés a kémiai technológiába (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 5. kiadás, 1995)
2. K. Weissermel - H.J. Arpe: Ipari szerves kémia (Fordította: Zsadon Béla, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1994)
3. Alkalmazott kémiai laboratóriumi gyakorlatok kémia tanárszakos hallgatók részére (Szerkesztette: Horváthné Otta Klára), Egyetemi jegyzet, 1994.

13.

Tantárgyfelelős:

Sorozatok és sorok konvergenciája. Függvénysorozatok és függvénysorok. Elemi függvények. Függvények határértéke és folytonossága. Deriválhatóság, deriválási szabályok. Többször deriválható függvények, Taylor-formula. Függvényvizsgálat. Riemann-integrálható függvények. A primitív függvény fogalma. Integrálási módszerek. Improprius integrálok. A Riemann-integrál alkalmazásai. Halmazok, relációk, függvények. Valós és komplex számok. Mátrixok, determinánsok. Vektorgeometria. Vektorterek, euklideszi terek. Lineáris egyenlet-rendszerek, sajátérték-probléma. Kvadratikus formák, lineáris differenciálegyenlet-rendszerek. A valószínűségszámítás alapjai. A matematikai statisztika elemei és néhány alkalmazása. A kemometria alapjai.

Tankönyv, jegyzet:

1. Leindler, L., Schipp, F.: Analízis, Tankönyvkiadó: Budapest, 1999.
2. Pál, J., Schipp, F., Simon, P.: Analízis II., Tankönyvkiadó: Budapest, 1998.
3. Turczi Gy.: Matematika I. és II, Tankönyvkiadó: Budapest, 1991.
4. Simon P.: Fejezetek az analízisből, ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 1998.
5. Schipp, F., Szabó, D., Turczi Gy.: Matematikai példatár I és II, Tankönyvkiadó: Budapest, 1998.

14.

Tantárgyfelelős:

Alapvető részecskék és kölcsönhatások. Skalár, vektor, tenzor mennyiségek. Newtoni mechanika. Kontinuummechanika. Hullámegyenletek és hullámjelenségek, diffúziós egyenletek és jelenségek. Elektrodinamika. Maxwell-egyenletek. Einstein speciális relativitás-elve. Lagrange és Hamilton-formalizmus. Euler-Lagrange egyenletek. Szimmetria- és megmaradási törvények. Spin. Kvantummechanika.

Tankönyv, jegyzet:

1. Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I és II
2. Budó Ágoston: Mechanika
3. R. P. Feynman: Mai fizika (sorozat)

15.

Tantárgyfelelős:

Hardver és szoftver. A számítástudomány alapjai. Az informatika története. Humáninformatika. PC és Windows alapismeretek. Szövegszerkesztés. Táblázatkezelés. Adatbázis kezelés. Hálózati alapismeretek. Programozási típusalgoritmusok: sorozathoz érték rendelése, sorozathoz sorozat rendelése, keresések, rendezések. Rekurzió. Algoritmusok és adatszerkezetek. Hálótervezés. Programozási alapfogalmak. Adattípus, állapottér, változó, feladat, program, megoldás. Specifikáció. Leggyengébb előfeltétel, specifikáció alaptétele, feladatok specifikációja. Program szerkezetek. Elemi programok (értékadás, üres program, rossz program), szekvencia, elágazás, ciklus. Levezetési szabályok. Programok helyességének vizsgálata. Levezetés. Feladatok megoldására strukturált programok előállítása levezetési szabályok alkalmazásával. Megoldás fogalmának kiterjesztése.

Tankönyv, jegyzet:

1. E. W. Dijkstra, A Discipline of Programming, Prentice-Hall: 1976.
2. T. H. Carmen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó: Budapest, 1999.
3. Tannenbaum, A. S., Számítógéphálózatok, Novotrade: 1995.
4. SCHAUM's Outlines: Essential Computer Mathematics, McGraw Hill, New York, 1990.

15/A.

Tantárgyfelelős:

Ismerkedés a számítógéppel. Gyakorlati hardver és szoftver ismeretek. Szövegszerkesztés és táblázatkezelés. Elemi adatbázis kezelés. Hálózati alapismeretek. Programozási alapfeladatok. Algoritmusok. Programszerkezetek. A megírt programok helyességének vizsgálata. Strukturált programozás.

Tankönyv, jegyzet:

1. E. W. Dijkstra, A Discipline of Programming, Prentice-Hall: 1976.
2. Tannenbaum, A. S., Számítógéphálózatok, Novotrade: 1995.

16.

Tantárgyfelelős:

A C nyelv kialakulásának története. Egy egyszerű C program struktúrája és megírása. Változók és kezelésük. Vezérlési szerkezetek. Parancssori argumentumok kezelése. A program fordítása, linkelése, futtatása, make, Makefile. Konstansok, változók, tömbök. Kifejezések, operátorok. Vezérlő utasítások. Függvények. Be- és kimeneti műveletek. Fájlkezelés. Struktúrák és unionok. Pointerek. Dinamikus allokáció, többdimenziós tömbök. Stringek, karakter és bitmanipulációk. Külső könyvtárak. Függvények, globális és lokális változók. Tárkezelés, tömbök, mutatók. Matematikai függvények. Kapcsolat az operációs rendszerrel. Egyszerű modellezési feladatok programozása.

Tankönyv, jegyzet:

1. B.W. Kernighen, D.M. Ritchie, The C Programming Language, Prentice Hall: 1998
2. Pethő János: abC programozási nyelv

17.

Tantárgyfelelős:

A FORTRAN programozási nyelv története, standard változatok. FORTRAN alapfogalmak: utasítások alakja, a program részei, a változók típusai, értékadás módja, belső függvények, beolvasás és kiíratás. FORTRAN program írása egyszerű kémiai problémák megoldására. Változók deklarációja. Fordítás, értelmezés. A program szerkezete: ciklusok, feltételek. Alprogramok: adatok átadásának módja, közös adatok kezelése. Input-output lehetőségek: formattált és szabad forma, szekvenciális és direkt adatállományok. Numerikus módszerek: FORTRAN könyvtárak és gyakorlati alkalmazásuk. Adattípusok. Algoritmikus struktúrák. A programkészítés lépései: specifikáció, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás. Egyszerű modellezési feladatok programozása.

Tankönyv, jegyzet:

1. S.J. Chapman: FORTRAN 77 for engineers and scientists with an introduction to FORTRAN 90, HarperCollins College Publishers 1995
2. D. Rev. Smorlanski: The Essentials of FORTRAN, Research and Education, 1989
3. Lőcs - Vigassy: FORTRAN programozási nyelv, Műszaki Könyvkiadó: 1981

18.

Tantárgyfelelős:

A UNIX operációs rendszer rövid története. A UNIX rendszerek használatának alapjai. A fájl koncepció. A kernel, a burok és a felhasználói programok kapcsolata. Buroktípusok. Fájlrendszerek, fájlokat kezelő parancsok. Állományok használata: típusok, keresés, sorbarendezés, nyomtatás. Hivatkozások. Jogosultságok és kezelésük. Számítógépes biztonsági rendszerek, különös tekintettel a UNIX biztonsági rendszerére. Betörési és védekezési módszerek. A szabványos bemenet és kimenet kezelése, csövek. Szűrők, szövegkezelés, szövegszerkesztés és feldolgozás. Állományok szerkesztése: a vi editor. Az EMACS szövegszerkesztő. Kommunikációs programok: levelezés, hálózati bejelentkezés, állományok átvitele, levelezőrendszerek. Shellek (ksh, bash, tcsh). Állományok feldolgozása: a grep, sed, awk parancsok. Archiválás és tömörítés. Programok fordítása, különböző nyelveken írt programok összeillesztése. A PERL adatfeldolgozó programcsomag. A UNIX hálózati szolgáltatásai (ftp, telnet, ssh, scp). Az X-Window rendszer felépítése és működése. Shell programok írása. Modellezés UNIX alatt.

Tankönyv, jegyzet:

1. Brian Kernighan, Rob Pike: A UNIX operációs rendszer, Műszaki Kiadó
2. Bartók-Nagy János, Laufer Judit: UNIX felhasználói ismeretek, Openinfo kiadó
3. Bagoly Zsolt, Papp Gábor: Bevezetés a UNIX rendszerekbe, ELTE jegyzet, 1993; Code Kft, Budapest, 1993.
4. R.L. Schwartz, T. Christiansen, Learning PERL, O'Reilly, USA, 1997.

19.

Tantárgyfelelős:

A lineáris algebra elemei. A sajátrendszer probléma. Vektorszámítás. Többváltozós függvények deriválása és integrálása. Integrálási tételek. A Riemann-integrál. Komplex függvények. Ferde- és görbevonalú ortogonális koordináta rendszerek. Absztrakt terek és operátorok. Függvényterek. Többváltozós Taylor és Fourier sorok. Differenciálegyenletek elmélete és differenciálegyenlet rendszerek. Ortogonális polinomok. Valószínűségszámítás és statisztika. Kemometria. Szimmetriák és szimmetriaoperátorok. A csoportelmélet alapjai. Reprezentációk és a reprezentációk redukálása. Szimmetrizálás. Direkt szorzat reprezentációk. Kémiai alkalmazások. A kvantummechanika matematikai struktúrája. Fizikai mennyiségek és a fizikai állapot leírása. Egy-elektron rendszerek kvantummechanikája. Számítógépes kémia elemei.

Tankönyv, jegyzet:

1. I. N. Bronstein - K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv , Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987.
2. T. Korn - T. Korn: Matematikai kézikönyv műszakiaknak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
3. Török F. - Pulay P.: Elméleti kémia I, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994.
4. Nagy K.: Kvantummechanika, Tankönyvkiadó, Budapest 1981.
5. Wigner J.: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

20.

Tantárgyfelelős:

A Java nyelv jellemzői. A C++ és a Java összehasonlítása. Fordítás, konzol és grafikus alkalmazások. Appletek. A nyelv elemei. Karakterek, egyszerű típusok, literálok, változók, tömbök, operátorok. Vezérlési struktúrák. Utasítás és blokk. Elágazás, ciklusok, feltételes vezérlésátadás. Objektumok és osztályok Példányváltozók, metódusok. Hozzáférési kategóriák. Statikus változók és metódusok. Konstruktorok, öröklődés. Kivételkezelés. Kivétel kiváltása, elkapása. A kivételkezelés előnyei. A java.lang és java.util csomagok. Sztring osztály, sztringkezelés, szótárak, dátum és időkezelés, stb. A java.io csomag. Sztrímek, file-ok, szűrők, kapcsolat a file-rendszerrel. A java.net csomag I. Internet címek kezelése. Összeköttetés-mentes kliens-szerver kapcsolat. A java.net csomag II. Összeköttetés-alapú kliens-szerver kapcsolat. Internet és WWW-objektumok elérése. A java.awt csomag I. Grafikus felület felépítése és megjelenítése. Konténerek, komponensek. Menükezelés. A java.awt csomag II. Grafikus eseménykezelés a java 1.0 és java 1.1-ben. Nyomtatás Java-ból. Párhuzamosság. Szálak, ütemezés, szinkronizáció. Több szálon futó appletek. Applet és böngésző kommunikációja. Fejlett hálózati kapcsolatok. Objektumok szerializációja, távoli metódushívás, IDL és CORBA. Soros port (RS 232) kezelése, kriptográfia, JavaBeans, JavaScript.

Tankönyv, jegyzet:

1. SCHAUM's Outlines: Programming with C++, McGraw Hill, New York, 1997.
2. T. H. Carmen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó: Budapest, 1999.
3. W. Savitch, A first course using JAVA, Prentice Hall, New York, 1998.

20/A.

Tantárgyfelelős:

Grafikus alkalmazások írása és futtatása. Appletek. A java.lang és java.util csomagok beépítése programokba. Internet használat. Kliens-szerver kapcsolatok. Internet és WWW-objektumok elérése. Grafikus felület felépítése és megjelenítése. Szálak, ütemezés és szinkronizáció. Fejlett hálózati kapcsolatok. Objektumok szerializációja, távoli metódushívás, IDL és CORBA. Soros port (RS 232) kezelése, kriptográfia, JavaBeans, JavaScript. Kémiai modellezés a web-en.

Tankönyv, jegyzet:

1. SCHAUM's Outlines: Programming with C++, McGraw Hill, New York, 1997.
2. W. Savitch, A first course using JAVA, Prentice Hall, New York, 1998.
3. T. H. Carmen, C. E. Leiserson, R. L. Rivest, Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó: Budapest, 1999.

21.

Tantárgyfelelős:

Adattömörítés, kódolás, titkosítás. Számítógépek összekötése, erőforrások megosztása, multitasking, párhuzamos rendszerek. Intranetek. Network File System, Network Information System. A hálózat biztonsági kérdései, tűzfalak, lokális hálózatok. Hálózati grafikus rendszerek működése, az X11, szerver-kliens rendszer, X Windows managerek. World Wide Web: böngészők, szerverek, on-line adatbázisok. A HTML nyelv alapjai, multimédia a hálózaton, interaktív kommunikáció, JavaScript. Kitekintés a jövőbe: hálózati alkalmazások, virtuális valóság.

Tankönyv, jegyzet:

1. Papp Gábor, Bagoly Zsolt, Ablakok a hálózaton: az X11 alapjai, Code Kft, 1997
2. K. Jamsa, S. Lalami, S. Weakley, A WEB programozása, Kossuth, 1997
3. A.F. Iasi, L.M. Bremner, A. Servati, Az Intranet Bibliája I-II, Kossuth, 1997

22.

Tantárgyfelelős:

A számítógépes hálózatok általános felépítése: layerek. A fizikai layer: kábeltípusok (modem, bérelt vonal, vékony/vastag Ethernet, twisted pair, üvegszál, stb.), mikrohullám, rádióhullám. Vonalkapcsolt és csomagkapcsolt hálózatok, Csomagok. A hálózati meghajtó szabványok: Ethernet, PPP, FDDI, Token-Ring, ATM, etc. Vezérlő protokoll: IP, IPv6; TCP, UDP, etc. Domain name szerverek. Hálózati eszközök: repeater, bridge, router, hub, switch, stb. Routing stratégiák (statikus, dinamikus) Routing protokoll, frame-relay. Az Internet felépítése, felügyeleti szervek és azok szerepe. Kitekintés a jövőbe (mobil alapú kommunikáció, ad-hoc rendszerek)

Tankönyv, jegyzet:

1. A. S. Tannenbaum, Számítógéphálózatok, Novotrade: 1995.
2. J. Kurzweil, An Introduction to Digital Communications, Wiley: 2000.
3. A. Anisimov, Compositional Methods for Communication Protocol Design, World Scientific: 1999.

23.

Tantárgyfelelős:

Függvények közelítése. Interpoláció egy és több dimenzióban. Nemlineáris egyenletek és egyenletrendszerek numerikus megoldása. Egydimenziós egyenletek megoldásának numerikus módszerei, a Newton-féle iteráció. Numerikus integrálás. Newton-típusú formulák, Gauss-típusú formulák, többdimenziós integrálok. Monte-Carlo módszer, véletlenszámgenerálás. Sajátértékfeladatok megoldásának numerikus módszerei. Becslések a sajátértékekre, a hatványmódszer, a QR algoritmus. Differenciálegyenletek megoldásának numerikus módszerei. Közönséges differenciálegyenletek kezdetiérték feladatainak megoldása. Direkt és iterációs módszerek lineáris egyenletrendszerek megoldására. Függvények szélsőértékei. Gradiens módszerek egy és több dimenzióban. A szimulált hőkezelés módszere. Adatok statisztikus kiértékelése, hibaszámítás. A legkisebb négyzetek módszere.

Tankönyv, jegyzet:

1. W.H. Press et al., Numerical Recipes, Cambridge University Press: 1997.
2. Gisberg, G. Takó, Numerikus módszerek I-III, Typotex, Budapest: 1993-1997.

23/A.

Tantárgyfelelős:

Számítógépes programok írása a következő témakörökben: függvények, szélsőérték számítás, interpoláció, egyenletrendszerek, numerikus integrálás, Monte-Carlo módszerek, véletlenszámgenerálás, sajátértékfeladatok, differenciálegyenletek, iteratív módszerek, gradiens módszerek, statisztika, hibaszámítás, kemometria. Számítógépes kémia numerikus modelljei.

Tankönyv, jegyzet:

1. W.H. Press et al., Numerical Recipes, Cambridge University Press: 1997.
2. S. Gisberg, G. Takó, Numerikus módszerek I-III, Typotex, Budapest: 1993-1997.

24.

Tantárgyfelelős:

Kísérlet, mérés. Műszeres mérés. Folyamatirányítás. A számítógép működési modellje és kapcsolata a külvilággal. Az i8255 interface méréstechnikai alkalmazása. A printer és a soros portok méréstechnikai alkalmazása. Analóg/digitális (A/D) és D/A konverterek. Információ gyűjtés érzékelőkkel. Nem elektromos mennyiségek mérése elektromos jelet szolgáltató mérőátalakítóval. Számítógépes méréstechnika, egyszerű mérésvezérlő program írása.

Tankönyv, jegyzet:

1. Szalma József: Méréseredmények kiértékelésének alapjai. ELTE jegyzet, 1984, 1989, 1993.
2. D. J. Malcolme and L. Lawes, Microcomputers and Laboratory Instrumentation, Plenum Press: New York, 1988.
3. R. P. Wayne: Chemical Instrumentation, Oxford University Press: 1994.
4. R. W. Cattral: Chemical Sensors, Oxford University Press: 1997.

25.

Tantárgyfelelős:

Adatbáziskezelő rendszerek felépítése. Általános elvárások az adatbázikezelőkkel szemben (adatmodellek, adatbázisnyelvek, tranzakciókezelés, jogosultságok, helyreállíthatóság). Adatmodellezés: Objektumorientált modellezés és az ODL adatmodell, fogalmi adatmodellezés és az egyed-kapcsolat modell, a relációs adatmodell. Relációs adatbázisok tervezési kérdései, függőségi rendszerek és normálformák. Adatbázis-programozás: Műveletek a relációs modellben: a relációs algebra és a Datalog, mint relációkon értelmezett logika. Az SQL adatbázisnyelv: lekérdezések megfogalmazása, változtatások az adatbázisban, relációsémák definiálása, megszorítások megadása és kezelése. Az SQL használat programozási környezetben, tranzakciók az SQL-ben. Az SQL objektumorientált kiterjesztései.

Tankönyv, jegyzet:

1. J.D. Ullman, J. Widom: Adatbázisrendszerek (Alapvetés), Panem-Prentice-Hall, Budapest, 1998.
2. Ullman, W., A First Course in Database Systems, Prentice Hall, 1985.

26.

Tantárgyfelelős:

Kombinatorikai alapfeladatok (permutáció, kombináció, variáció ismétléssel és anélkül). Rekurziók, Fibonacci-számok. Skatulyaelv, kettős leszámlálás, átlagolás és alkalmazásai. Logikai szita-formula és alkalmazásai. Tükrözési elv, Catalan számok. Gráfelméleti alapfogalmak: pont, él, út, séta, kör, körséta. Összefüggő gráfok, komponensek, fák és erdők. Síkba rajzolható gráfok, Euler-formula és alkalmazásai. Euler-séta ill. körséta, Hamilton-út ill. kör. Páros gráfok, párosítások. Folyamok, többszörös összefüggőség. Ramsey tétel. Halmazrendszerek. Extremális struktúrák. A tanultak begyakorlása számítógépek és számítógépes programok segítségével.

Tankönyv, jegyzet:

1. Elekes György, Kombinatorika feladatok, ELTE TTK jegyzet
2. ifj. Katona, Recski, Bevezetés a véges matematikába, ELTE TTK jegyzet
3. Hajnal Péter, Elemi kombinatorikai feladatok, Polygon

27.

Tantárgyfelelős:

Programozási nyelvek elmélete. A szimbolikus algebrai matematikai programcsomagok bármelyikének (jelen tárgy esetében a Mathematicának) a felhasználásával bemutatni, hogy a különböző programozási paradigmák egy nyelven belül is alkalmazhatók és hatékonyan kombinálhatók. A következő programozási stílusokról lesz szó: procedurális, logikai, objektum-orientált, listakezelő és funkcionális. Az addig elsajátított kémiai anyagból vett példák segítségével mutatjuk meg, hogy milyen típusú informatikai feladathoz milyen megoldás illeszkedik a legjobban. Mesterséges intelligencia. Numerikus matematika. Számítógépes program írása adott problémára minden egyes programozási stílus szerint.

Tankönyv, jegyzet:

1. Szili, L., Tóth, J.: Matematika és Mathematica, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996.
2. Copper, W. H.: Computer programs for physical chemistry, Springer, 1998.
3. Crandall, R. E.: Mathematica for the Sciences, Addison-Wesley: 1991.

28.

Tantárgyfelelős:

Cél: A valószínűségszámítási alapok megtanítása után a statisztikai alapfogalmak alapos elsajátítása és azok használatának begyakorlása, valamint a vegyészi gyakorlatban előforduló fontosabb statisztikai módszerek ismertetése.

Véletlen kísérletek, valószínűségi változók. A valószínűségszámítás axiómái. Várható értékek és tulajdonságaik. A sztochasztikus konvergencia. Nagy számok törvényei. Valószínűségi eloszlások jellemzése. Sokaság és minta. Mintavételi módszerek. Mintastatisztikák. A statisztikai vizsgálatok célja. Összegző statisztikák. Tapasztalati gyakoriság, hisztogram. Minták jellemzése. Becslési módszerek. Becslőfüggvények tulajdonságai. Konfidencia intervallumok. Statisztikai próbák. Két várható érték összehasonlítása. Több várható érték összehasonlítása (variancia-analízis módszerek). Statisztikai modellek. Kemometria. Lineáris és nemlineáris paraméterbecslés. Az illeszkedés jóságának vizsgálata. Implicit regresszió. Numerikus, iteratív paraméterbecslő eljárások. A többváltozós analízis elemei.

Tankönyv, jegyzet:

1. Reimann, Tóth, Valószínűségszámítás és matematikai statisztika, Budapest, 1989
2. W. Feller, An Introduction to Probability Theory, New York, 1971
3. J.R. Green, D. Margerison, Statistical Treatment of Experimental Data, Amsterdam, 1968

29.

Tantárgyfelelős:

Elektromos hálózatok számításának alapjai. Feszültség és áramgenerátorok. Szuperpozíció elve. Színuszos hálózatok, komplex impedancia. RCL elemek. Rezgőkörök, transzformátorok, Bode-diagrammok, helygörbék. Erősítés, elektronikus erősítő elemek. Félvezető diódák, bipoláris és térvezérlésű tranzisztorok felépítése és működése. Egyszerű erősítő kapcsolások. Visszacsatolások.

Tankönyv, jegyzet:

1. Tietze, Schenk, Analóg és digitális áramkörök, Műszaki Könyvkiadó, 1990.
2. Csákány Antal, Kiss György, Mag Pál, Bevezetés az elektronikába, ELTE jegyzet, 1999.
3. Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Segédprogramok és feladatok, ELTE jegyzet 1996.
4. Csákány Antal, Elektronika, ELTE jegyzet, 1999.

30.

Tantárgyfelelős:

MAX, MIN, (MAX,MIN) megkeresése páronkénti összehasonlításokkal. 32 bites szám kitalálása barkochbával, ennek optimalitása. Hazug barkochba. Ordó jelölések. Döntési fa, rendezés döntési fán. Beszúrás, egy elem beszúrásához n elemű listába lfloor log (n+1) rfloor összehasonlítás kell. Rendezés beszúrásokkal O(n log n) lépesben. Vödör-rendezés O(n) lépésben. log n! becslései. Összefésüléses rendezés. Középső elem megtalálása, a Floyd--Rivest algoritmus. Karacuba--Ofman algoritmusa két nagy szám szorzatára. Strassen mátrix-szorzása. Dinamikus programozás: maximális intervallum-összeg lineáris időben. Mátrix-szorzás optimális zárójelezése, a naiv algoritmus és a dinamikus programmal elérhető lépésszám összehasonlítása. Egy 0--1 mátrixban a legnagyobb egybefüggő, négyzet alakú csupa--1-es részmátrix megtalálása lineáris időben. A hátizsák-probléma, megoldása dinamikus programmal. Unárisan kódolt értékek esetén az algoritmus polinomiális. Adatok tárolása: láncolt lista és tömb. Beszúrásos rendezés láncolt listán és tömbön. Gráfok ábrázolása. Gráfalgoritmusok: Szélességi gráf-bejárás. Minimális költségű feszítőfa keresése. Prim algoritmusa. Dijkstra algoritmusa szemléletesen: golyók és fonalak. Floyd algoritmusa súlyozott gráfban minden csúcspár közötti távolság kiszámítására. Folyamok, s-t vágások. Növelő utak. Növelő utak tétele. Egész értékű folyamok tétele. Folyamalgoritmus növelő utak keresésével. MAX FLOW - MIN CUT tétel egész kapacitásokra és általánosan is. Edmonds és Karp tétele. Még egy MIN-MAX tétel: Kőnig tétele. Párosításkeresés páros gráfban. Stabil házasságok problémája, ennek megoldása lineáris időben. Pakolási probléma. Kis javítás az exponenciális algoritmusban. Speciális pakolási probléma: az intervallumpakolás. MIN-MAX tétel, gyors algoritmus. Párhuzamos algoritmusok, összeadás és szorzás. Brent tétele. Mátrixszorzás alkalmazásai. Determináns számítása. A párhuzamos számítások különböző modelljei. Rendezés. Randomizált párhuzamos algoritmusok.

Tankönyv, jegyzet:

1. Rónyai, Ivanyos, Szabó, Algoritmusok, TypoTeX.
2. Cormen, Leiserson, Rivest, Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó.
3. Knuth, A Számítógép-programozás művészete, Műszaki Könyvkiadó.

31.

Tantárgyfelelős:

Alapvető adatstruktúrák: tömbök, listák, láncolt listák, sorok, vermek. Gráfok, fák tárolása. Halmazok tárolása. Adatstruktúrák az unió--holvan feladathoz. Kruskal algoritmusa minimális költségű feszítőfa megtalálására és megvalósításai. Kereső-fák, optimális bináris kereső-fa megtalálása. Kiegyensúlyozott, félig kiegyensúlyozott fák, Fibonacci-fák, Sleator-Tarján fabillentéses algoritmusa. Kupacok: 2-3 fák, kupacok, elsőbbségi sorok, összefésülhető és összefűzhető kupacok. Amortizált költség. Fibonacci kupac, párosító kupacok. Adatstruktúrák gráfalgoritmusokban. Hash-elés. Adatkompresszió: Huffman kódolás, Lempel-Ziv algoritmus.

Tankönyv, jegyzet:

1. Cormen-Leiserson-Rivest, Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó.
2. Tarjan, Data structures and Network Algorithms, SIAM
3. Knuth, A számítógép-programozás művészete, Műszaki Könyvkiadó.

32.

Tantárgyfelelős:

Molekulák korszerű szemléletben történő szintézise, tisztítása és analitikája, valamint a kapott termékek szerkezetvizsgálata egyre növekvő számítógépes háttértudást feltételez, mely mind spektroszkópiai, mind elméleti módszereket magában foglal. A számítógépes munka során használt nélkülözhetetlen célprogramok általában a jéghegy csúcsát jelentik. A kurzus keretében betekintést nyerhetünk egyes kulisszatitkokba. Megismerkedhetünk néhány példaértékű esettel, valamint olyan fontos és korszerű problémákkal, mint például molekulák "lineáris" és térszerkezeti információinak tárolása, a fehérjék primer szekvenciájának összehasonlító analízise, a spektroszkópiai adatok (IR, CD, NMR, stb.) feldolgozása, biomolekulák konformáció-analízise, egyes gyógyszerhatóanyagok dokkolása makromolekulák felületére, stb.

Tankönyv, jegyzet:

1. A. E. Derome, Modern NMR techniques for chemistry research, Pergamon Press, 1987.
2. E. Clementi and S. Chin, Structure and dynamics of nucleic acids, proteins, and membranes, Plenum Press, 1986.
3. G. H. Grant and W. G. Richards, Computational Chemistry, Oxford Chemistry Primers 29, Oxford Science Publications: Oxford, 1995.
4. V. H. Press, S. A. Teukolsky, W. T. Mettering, and B. P. Flannery, Numerical Recipes in C, Cambridge University Press.

32/A.

Tantárgyfelelős:

A számítógépes kémiában alkalmazott egyes célprogramok felhasználásával térszerkezeti információk meghatározása, fehérjék primer szekvenciájának összehasonlító analízise, spektroszkópiai adatok (IR, CD, NMR, stb.) számítógépes feldolgozása, biomolekulák konformáció-analízise. Kiegészítő programok írása kémiai informatikai problémákra.

Tankönyv, jegyzet:

1. A. E. Derome, Modern NMR techniques for chemistry research, Pergamon Press, 1987.
2. E. Clementi and S. Chin, Structure and dynamics of nucleic acids, proteins, and membranes, Plenum Press, 1986.
3. G. H. Grant and W. G. Richards, Computational Chemistry, Oxford Chemistry Primers 29, Oxford Science Publications: Oxford, 1995.
4. V. H. Press, S. A. Teukolsky, W. T. Mettering, and B. P. Flannery, Numerical Recipes in C, Cambridge University Press.

33.

Tantárgyfelelős:

A kép alapelemei: képpontok, színek. Az emberi érzékelés (percepció), fényképezés, sztereó képalkotás. A fotoemulzió viselkedése, a CCD tulajdonságai. Képtranszformációk: 2D Fourier-, Hough-, Wlash-, Haar- és Slant transzformációk. Képek javítása, információ kinyerése: hisztogramm manipuláció, intenzitás transzformáció, simítás, élek kiemelése, frekvenciatartomány szűrés, színes képek processzálása, színmodellek. Kép rekonstruálás: elmosódott képek helyreállítása, Wiener szűrők, tömörítés, tárolás: GIF, JPEG. Mozgóképek: MPEG, DVD. Számítógépes képalkotási eljárások: ray tracing, radiosity. A GIMP képfeldolgozó rendszer. Optimalizált képek a világhálón való felhasználásra.

Tankönyv, jegyzet:

1. Gonzalez, Woods, Digital Image Processing, Addison-Wesley, 1992.
2. C. Parker, Algorithms of Image Processing and Computer Vision, Wiley: 1985.

34.

Tantárgyfelelős:

Cél: A rendszer- és irányításelmélet, valamint a kemometria főbb módszereinek elsajátítása. Számítógépes gyakorlatok MATLAB segítségével.

A rendszerelmélet alapjai: rendszer, jelek, kimenet, bemenet, állapot fogalma, input-output és állapottér modellek. A legfontosabb rendszerosztályok: lineáris, időinvariáns, folytonos és diszkrét idejű, determinisztikus és sztochasztikus rendszerek. Analízise: megfigyelhetőség, irányíthatóság és stabilitás. Mintavételezés, diszkrét idejű lineáris időinvariáns rendszerek és analízisük. Az irányításelmélet alapjai: az irányítási alapfeladat, irányítási cél, visszacsatolás. irányítási cél. Folytonos lineáris időinvariáns rendszerek szabályozása: PID, pólusáthelyező és LQR szabályozó. Nevezetes irányítási feladatosztályok: állapotbecslés (szűrés), identifikáció, diagnosztika. Kalman-szűrő.

Tankönyv, jegyzet:

1. Kailath, T. Linear Systems. Prentice Hall, New Yersey, 1980.
2. Aström, K.J., Wittenmark, B. Computer Controlled Systems. Prentice Hall International, 1990.
3. Hangos, K.M., Bokor, J., Gerzson, M. Computer Controlled Systems. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1995.

35.

Tantárgyfelelős:

Az operációkutatás tudományterülete. Optimumszámítás. A szimplex módszer. Lineáris programozás. A lineáris programozás dualitás tétele. A Farkas-tétel. Mátrixjátékok, Neumann tétele. A diszkrét programozás alapmódszerei: Gömöry-féle metszősík módszer, korlátozás és szétválasztás elve. Dinamikus programozás. A szimplex módszer specializálása a szállítási problémára. A hozzárendelési probléma és megoldása a magyar módszerrel. A nemlineáris programozás alapfeladata, az optimalitás szükséges feltételei. A Kuhn-Tucker-tétel. Megengedett irányok módszere. Lagrange multiplikátorok módszere. A konvex kvadratikus programozási feladat megoldása Lemke módszerrel. Hiperbolikus programozási feladat megoldása a Charnes-Cooper módszerrel.

Tankönyv, jegyzet:

1. A. Prékopa, Lineáris programozás, Bolyai János Matematikai Társulat: Budapest, 1960.
2. B. Vízvári, Egészértékű programozás, Tankönyvkiadó: Budapest, 1992.
3. M. S. Bazaraa, C. M. Shetty, Nonlinear Programming. Theory and Algorithms, Wiley: 1979.
4. L. Gáspár, J. Temesi, Lineáris programozási gyakorlatok, Tankönyvkiadó: Budapest, 1987.
5. L. Gáspár, J. Temesi, Matematikai programozási gyakorlatok, Tankönyvkiadó: Budapest, 1989.

36.

Tantárgyfelelős:

Elmélet: Molekulamechanika: elméleti alapok, alkalmazási területek, korlátok. Molekulák elektronszerkezete: a kvantumkémiai módszerek áttekintése; gyakorlati megfontolások: bázisfüggvények, elektronkorreláció; szemiempirikus módszerek; a DFT módszer. Elméleti molekulaszerkezet-kutatás. Molekuláris tulajdonságok meghatározása és megjelenítése; molekulák rajzolása, számítógépes szemléltetése; molekulapályák, elektronsűrűség ábrázolása és modelljei. A szimmetria szerepe. Statisztikus mechanika. Kémiai reakciók elméleti vizsgálata: az átmeneti állapot elmélete, statisztikus mechanikai leírás; kvalitatív elméletek. Kémiai modellezés különböző fázisokban. Biomolekulák modellezése. Szimulációk, időfüggő módszerek, szolvatációs modellek. Ligandumtervezés.

Gyakorlat: a kereskedelemben elterjedt (ill. saját fejlesztésű) molekulamechanikai, kvantumkémiai és számítógépes kémiai programok megismerése és alkalmazása önálló feladatok formájában.

Tankönyv, jegyzet:

1. Frank Jensen: Introduction to Computational Chemistry, John Wiley & Sons, Chichester, New York; 1999.
2. Náray-Szabó Gábor: Alkalmazott kvantumkémia, Műszaki: Budapest, 1979.
3. G. H. Grant and W. G. Richards, Computational Chemistry, Oxford Chemistry Primers 29, Oxford Science Publications: Oxford, 1995.
4. David M. Hirst, A Computational Approach to Chemistry, Blackwell Scientific Publications: Oxford, 1990.

37.

Tantárgyfelelős:

Cél: az alkalmazások és a tudományos kutatás területén szükséges módszertani alapok bemutatása.

Témakörök: Tudományról, kutatásról. A megismerés formái. Hol és mit kutassunk? Kísérletek. Modellek. Szociológiai és etikai kérdések. Kémiai információ keresés. A szakirodalom haszna és szerkezete. Az irodalmazás folyamata. Hogyan olvassunk? Informális kommunikáció: Kommunikáció a laboratóriumon belül. Kommunikáció más laboratóriumokkal. Vállalati információrendszerek. Informális kommunikáció elektronikus levelezéssel. Formális kommunikáció: A tudományos közlés. Új eredmények közzététele a sajtóban. Hálózatok a formális kommunikációban. Szakértői rendszerek. Konferenciák. Pályázatok: A kommunikáció anyagi háttere. Vezetéstudományi ismeretek. A támogatási rendszerekről általában. Tanácsok pályázatok írásához.

Tankönyv, jegyzet:

1. Csermely P., Gergely P., Koltay T., Tóth J.: Kutatás és közlés a természettudományokban, Osiris, Budapest, 1999, 318 p.
2. Wolman, Y.: Hogyan használjuk a kémiai irodalmat?, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.